NYOMDAI SZÓTÁR

 

 

Ofszet nyomtatás: A nyomtatandó grafikai állomány közvetlenül a számítógépről egy nyomólemezre kerül. A lemezeken a nyomtatandó rész vízszerető míg a nem nyomtatandó rész víztaszító rétegű lesz. A nyomólemezeket a nyomógép formahengerére rögzítik és minden fordulatkor a nedvesítőmű benedvesíti a nyomóforma nemnyomó, víztaszító részeit és befestékezi a nyomtatandó részeket. A felvitt festéket a henger továbbadja egy gumihengernek, amely érintkezve a papírral megfesti azt. Az ofszet technológia a színes nyomatokat négy szín keverésével hozza létre úgy, hogy a nyomógép verkjeibe (házaiba) külön helyezik el a cián (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) és fekete (black) színeket, amelyeket négy, a fent említett ofszet hengeren keresztül juttatnak a papírra.  

Diszperziós lakk: A diszperziós lakkok megvédik a nyomatot, költséghatékonyak, aránylag gyorsan száradnak, egy- és kétoldalas lakkozásra egyaránt alkalmasak. Fajtájuktól függően karcolásnak és sérülésnek közepesen vagy teljes mértékben ellenállók, jó nedvességtűrő képességgel rendelkeznek.

A diszperziós lakkok esetén a nyomaton elérni kívánt végeredmény szempontjából használhatunk:

– Matt hatású lakkot
– Fényes lakkot

Akkor javasoljuk, ha:

– a nyomatot szeretnéd megóvni a sérülésektől, lehúzódástól vagy elkenődéstől. Teljes felületen alkalmazva minimális esztétikai élményt is nyújthat a grafikához illeszkedő lakk használata.

Színmanagment: a colour management system olyan komplex, a nyomdai munkafolyamatokat átfogó rendszer, amely alkalmas az előre és pontosan kiszámítható nyomtatási szín megvalósítására. Alkalmazásával a gyártott termék tökéletesen egyezni fog a színmintával, és bárhol a világon szinte teljes egyezéssel újragyártható lesz. Így a megrendelő biztonsággal adhatja le a rendelést, nem kell vesződni a proof-ok jóváhagyásával, a gépindulással, mert biztosan tudható, hogy kalibrált a monitoron látott grafika, az abból készült proof és a létrejött nyomat teljesen azonos lesz.

 

DPI: 300dpi az elvárt nyomdai minőség, ez azt jelenti, hogy egy inch-re jutó képpontok száma (1 inch=2.54cm). Ez határozza meg, hogy a nyomdai feldolgozás során mennyire lesz szép, éles, élvezhető a kép.

RGB színmód: a számítógépes monitorok RGB színrendszert használnak, ez sokkal több színárnyalatot fed le, mint a nyomdai rendszerekben használt CMYK színrendszer. Ebből adódik, hogy amit a monitoron látunk, esetleg nem feltétlenül ugyanaz az eredmény születik nyomtatás után.

Ezért fontos, hogy anyagleadásnál lehetőleg kerüljük az RGB színtérben leadott anyagok használatát. Ugyan lehetséges a konverzió a nyomdában, viszont azt már nem feltétlenül látja a megrendelő, így a félreértések és felesleges reklamációk elkerülése miatt célszerű a nyomdába leadandó anyagokat eleve CMYK rendszerben készíteni.

 

 

Vágójel: egy kiadványnak a vágott mérete a kész méretét jelöli. Ahhoz, hogy az egyes munkafolyamatoknál látható legyen, hogy mi lesz a végtermék készmérete, elengedhetetlen, hogy a vágott méretet befoglaló ún. ‘vágójeleket’ elhelyezzük a kiadványon (természetesen kívül). A termék méretre vágásakor ezek természetesen eltűnnek.

 

 

 

Illesztőjelek: ofszet nyomtatásnál szükséges feltenni a dokumentumra a vágójeleken kívül még az illesztőjeleket is, hogy amikor a nyomógépen az egyes színkivonatokat egymásra nyomják, össze tudják illeszteni a gépmesterek a színeket. Ezeknek hiányában ez nem annyira lehetséges, az egyes színkivonatok egymáson elcsúszhatnak, a végeredményt elcsúfítva.

 

 

Biegelés: A biegelés stancolással egy menetben történik a nyomtatás után. Egy tompa késsel megnyomják a papírt a hajtásvonal mentén, így a doboz összehajtásakor nem törik az oldal, hanem esztétikusan és könnyen összehajtható lesz.

 

 

Stancolás: A nyomtatott papírívből egy stancszerszám segítségével (amin kések, léniák helyezkednek el a doboz alakját követve) kimetszik a dobozformát.

 

 

CMYK színrendszer: A színes képek négy nyomdai alapszínre történő felbontását jelenti. Az ofszet technológia a színes nyomatokat négy szín (cián, bíbor, sárga, fekete) keverésével hozza létre.

Direktszínek: A nyomdai alapszíneken kívüli színek, amelyek önmagukban adják meg a kívánt színt és nem több szín összekeverése által. Általában a négy alapszínből önmagából nem kikeverhető színek létrehozására használjuk. Ilyenek a pantone színek is.

 

 

Doboz ragasztás: A kistancolt (de nem összehajtott) dobozokat végig futtatják a dobozragasztó szalagon, ahol a konstrukciónak megfelelően a kívánt pontokon megkapja a ragasztóanyagot . Ezután a gép a ragasztott felületre ráhajtja a doboz megfelelő oldalát és ezzel elkészül a termék.

Tálca készítés: a tálcakészítő gépen a kistancolt (ívből kimetszett) tálcákat a nyomómű a tálca alakjának megfelelő tuskóhoz szorítja és az összeragasztandó felületek a korábban felvitt ragasztóanyagnak köszönhetően összeragadnak. Így kialakul a tálca formája.

Perforálás: a papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése, átlyukasztása a könnyebb összehajtás miatt.

Riccelés: a nehezen összehajtható dobozoknál, ahol a hajtásnál könnyen törhet a papír ezzel rombolva az esztétikai megjelenést és a termék stabilitását, vagy öntapadó matricák esetében gyakran használják a riccelést, mint eljárást, ahol a papírt nem vágják át teljesen, csak kb a papír vastagság közepéig metszik át, így könnyebben összehajtható less, vagy matrivca esetében könnyen levehető a hordozóról.

 

 

Színhelyes proof: Az adathordozóról digitális eljárással készített próbanyomat . A nyomtatvány színhelyességének ellenőrzésére. Gyakorlatban igény esetén elküldjük Neked a nyomott proofot, hogy a küldött garfikai állomány színhelyességét le tudd ellenőrízni. Amint jóváhagyod a proofot, indítjuk a gyártást.

 

 

Nyomatlan makett: A doboz nyomatlan (fehér) makettje, amely alkalmas a termék csomagolásban történő leellenőrzésére. Gyakorlatban a megrendelt termék nyomatlan mintáját elküldjük ellenőrzésre és amennyiben megfelel a csomagolni kívánt terméknek, ezt jóváhagyva indítjuk a gyártást.

 

 

Digitális nyomtatás technikája: A digitális technológia hasonlóan jó minőséget képes előállítani, mint az ofszet. A digitalizált állomány egy lézer segítségével elektromos töltést hoz létre a nyomóhengeren, melyre azután feltapad a festékpor. Hogy a festékátvitel a lehető legjobb minőségben történjen, a nyomathordozót ellenkező töltéssel töltik fel. A festékréteg végül a nyomás és a hő együttes hatására rögzül az adott felületen. A népszerű, és a költségeket szemlélve is kedvelt nyomóforma nélküli digitális nyomtatás alkalmával a folyamat számítógéppel vezérelt, így ha az első példányon valami nem stimmel, esetleg elírás történt, akkor mindenféle plusz ráfordítás nélkül gyorsan és egyszerűen korrigálható a hiba.